mind virágban állnak.
Ezüst-arany ágaikon száz rigó dalol.
A télbe öltözöttek
mind tavaszra vártak,
csak én nem szabadulok jégpáncél alól.
A Vérmezőn a varjak
örülnek a tavasznak.
Egykettőre messze száll a varjú sereg.
Vége lett a télnek,
vidám rigók zenélnek.
A fák alatt csak az én szívem kesereg.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.