(ahol nem áll, ott nincs is sarok).
Elmémben, mint beleégett képen
látom, ha csak arra gondolok.
Nagyon régen nem járok már arra,
a lépcsőkorlát nem rám sziszeg,
nem borzong a kőlépcső, ha rajta
lépek. Ebben már rég nem hiszek.
Az a ház még ma is áll a sarkon;
szobáiban sosem jártam én.
Életemben nem volt semmi pardon:
hogyha volt, elhagyott a remény.
Csak egyedül sétálok a parton,
bár már régen nem vagyok legény.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.