sokkal szebb volt, mint álmaimban láttam őt.
Vicc a bajusz, na persze, az nem volt rajta,
és a testén sem volt semmiféle szeplő.
Nem is villamoson láttam, máshol esett;
nem hittem volna, de tényleg vannak csodák.
Az életem lehet bármily szedett-vedett,
de ezután már másként folyik majd tovább.
Az illat tényleg megvolt. És ott volt derű.
Öleltem, mint aki volt holt, életre kelt,
ez új élete boldog, és nem keserű,
mert a magány és bánat ideje letelt.
Azután elment, elhagyott.
Fénylő Napom akkor leáldozott.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.