Tövig kopott már a csőre
a mellem maró madárnak,
vörös vér buzog belőle.
Majd átadom a halálnak.
Mellkasomon már mély üreg,
arcomon a bíbor mámor.
Szívem kemény, mint kvarcüveg.
Nem rettenek a haláltól.
Szállna rám már új keselyű!
Csőre törje föl a követ!
Ha szívem nagyon keserű
a kő alatt, majd megfizet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.