A remény folyója

Hiába nézem a folyót, hogy árad:
a remény folyója apad talán.
Az ember lelke lassan megfárad,
mert fogy a hely az emlékek falán.

Pedig az a fal még tágulhatna,
ha lenne több megőrizni való;
egy kis jelenet, amely meghat. Na
például: billeg egy kis hintaló.

Hátán rajta ül egy apró huszár.
Kezében fakard, csákó a fején.
Amire felnő, vállas, és sudár
emberré válik: neveli mesém.
Amerre jár, ragyogó fénysugár
kíséri léptét: vele jár a remény.