Megint csak tarra vágják erdőnk,
bár még csak suhanccal volt tele.
Pár évszázad, amíg majd felnő,
hogy élhessünk mellette, vele.
Virágja ki sem nyílt, letörte
kertészünk a fáknak ágait.
Pedig hogy' esküdött előtte,
hogy virágzó éden vár ma itt!
Nem lesz így kilábolás sosem.
Mocsárba ragad majd életünk,
nem lesz országunk többé modern,
ha mindig a múltba révedünk.
Kertészre lenne, sokra szükség,
aki nem magának dolgozik.
Virágaik sem jó, ha szürkék,
és csak zöldségen gondolkozik.
A földet megművelni kéne,
nem irtani benne a jövőt;
mert ha megjön az erdő népe,
fára húz minden rejtőzködőt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.