Esőhangú madár szállt a párkányomra.
Alkonyatkor tavaszi esőt énekel nekem.
Tolla csillog, mint egy csiszolt márvány kocka,
selyemfénnyel szórja be magányos életem.
Hogyha napfény süt fel, és a madár énekel,
dalában szivárvány millió színe ragyog.
Ilyenkor a világon már más nem érdekel,
azt mondhatom, szinte már boldog is vagyok.
Sajnos ez a madár nagyon ritka vendég nálam.
Amikor jön, általában csöndben maradok,
hadd kopogja párkányomon dalait el bátran.
Ha Nap is süt, zenéjéből boldogság ragyog.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.