Csöndedbe bújok hónapok óta;
hogyha beszélek is, csak hallgatok.
Csöndeden nem tör át zaj, vagy nóta,
szóljanak akár őrült tamtamok.
A csöndet őrzöm, ajándékodat,
mint víz alatt, tüdőmben levegőt.
Ez nem olyan, mit eltékozolhat
bárki, míg eléri a temetőt.
Csönded véd meg, ha egyedül vagyok,
ha zajával támad rám a világ,
ha talmi fény, ha silányság ragyog,
köröttem bömböl a kivagyiság.
Mindenki más csak hadd csúfolódjon!
Én majd csöndedbe beburkolózom.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.