Megint a zongora.
Üvöltő semmi szálldos.
Hiába. Nincs hova.
Tegnapból nincsen út a mához.
Csak zeng a rettenet,
s nem áll az őr a gáton.
A semmi eltemet.
Már folyik. Hiába látom.
A páncél mit sem ér.
A szó a pajzs csupán.
A ritmus itt a vért,
s a szótagok bután
sikoltanak a rímekért.
Akkordok délután.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.