2014. május 14., szerda

Védtelenül

Nem félek a kilakoltatástól.
Már elveszítettem az otthonom.
Másik otthont nem várhatok mástól;
azt hiszem, én többé nem alkuszom.

Nekem énekelted el a zsoltárt,
vagy én énekelhettem neked azt?
Csak egy darab kő lesz minden oltár,
amikor nincsen isteni malaszt.

Szűkülő gömbbe szorul az éltem,
az űr tátong ott, ahol volt hitem.
Ahogy mást, úgy magamat sem féltem,
amikor már nem szeret senki sem.

Te szakadtál ki belőlem akkor,
és nem holnap, ma ért el az aggkor.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.