amikor a víz felől fúj a szél,
hullámok csapkodják a homokkő tömbjeit a parton.
A nyári vihar mindig hirtelen csap le a tóra;
tajtékossá szántja a vizet,
alattomossá válnak a hullámok:
csónakot, vitorlást
és életeket fordítanak föl fenekestől,
embert sodornak le gumimatracról.
Itt korábban alkonyodik, mint a víz másik oldalán:
a vékony parti sáv mögött
meredek hegyoldal emelkedik a hepehupás fennsíkig,
az vet árnyékot a tópartra.
Nyáron nagy élet folyik esténként,
pezseg a tó is,
de őszre kihal a város.
Tíz éven át otthonom.
Téli reggeleken
a Nap csillan meg a jégen,
amelyről elfújja a havat
az éjszaka.
A szél ilyenkor
üres utcákat seper.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.