Betáblázva ajtó, ablak,
kint rémhordák sikongatnak.
A kéményre is fölmásznak,
kandallóba alászállnak.
Tüzet kell most gyorsan rakni,
mert még beköltöznek, lakni!
Ha rálépnek küszöbömre,
szívem is megderesedne.
Körmük nyúzza kint a falat,
rossz vakolat majd leszakad.
Csikorgása, mint a jajszó,
borzongatón messze hangzó.
Leheletük folyót fagyaszt,
minden embert házban maraszt.
Derékba törik a fákat,
dermed tőlük ember, állat.
Messze van még a kikelet,
hogy elűzze a rémeket,
sötét tőlük most az ég is.
De eljön a tavasz mégis.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.