Fekete lett az emlékek hava.
Ellepi már a feledés tava.
Víz alá merült, eloszló vágyak.
Zuhant valami tíz emeletet,
megpattant egy kiálló gerendán.
Ennyi idő alatt nem lehet ám!
Szárnyat növeszteni nem lehetett.
Egyébként mészbe fagytak a szárnyak,
már amelyek meg nem perzselődtek.
Ennek az életnek bizony lőttek!
A mélyben ott lesnek rá az árnyak:
ide már nem ér le a Nap fénye.
Eljött az idő: búcsúzni kéne.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.