Ha majd leemelik róla a főtét,
a bánya mélyét fényár borítja el.
Elhalványul benne minden krétajel,
amikor megszűnik végre a sötét.
Nem lesz már szükség rajzolt határokra,
minden út a felszínre, fénybe vezet,
ha sokan nyújtanak egymásnak kezet,
ami sosem volt, majd annak lesz bokra.
Körből nem tépnek akkor senkit széjjel
sokfelé kirángató, mohó kezek,
megszűnik talán majd az örök éjjel,
mészbe fagyott lepkék szárnyat lebbentenek,
az örök sötétség feltelik fénnyel.
Langy esőt hullajtanak a fellegek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.