2014. június 6., péntek

Vitous

Ujjai szilaj táncot járnak
szinkronban, mind a két kezén.
Nem késnek,egymásra nem várnak,
Billenésük olykor puha,
máskor pedig annyira kemény,
hogy a húr ércesen pendül,
mintha vasat csapna kalapács,
ha a levegőbe lendült,
amikor dolgozik egy kovács.

Masszívan nyomja az alapot,
mint gőzgép, adja a ritmust.
Ő soha sem viselt kalapot,
mint egy másik basszer csillag,
de sztár, mint volt Krisztus,
és meg nem is feszítették,
csak ünnepelte a tömeg.
Ha divat volna a föveg,
bizony szállna a levegőbe.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.