2014. június 19., csütörtök

Macska az aknában

Aknába dobtak, de talpra estem.
Repültem le vagy tíz emeletet.
Acélgerendán tört meg a testem.
Ez másképpen nem is történhetett.

Bár megtörettem, de mégis élek:
első nyolc létem veszett most oda.
Aludni jár csak belém a lélek.
Testem az álmoknak lett otthona.

Eddig nem ér le már a Nap fénye,
a vágatokban örök a sötét.
Nem zavar idióták önkénye,
itt faromba nem repülhet sörét.

Ha egyedül élsz, ahogyan kéne,
mindegy, mennyi föld magaslik föléd.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.