nem lelem sehol sem a kiutat.
Szemem előtt villog a káprázat:
egy lepke cementiszapba fullad.
Még verdesne hímporos szárnyával,
ha lenne benne röptényi erő.
Lepkét nem foghat senki lármával,
de ilyen halál nem felemelő.
Nem tudom, honnan e kép hirtelen.
Akárcsak egy befagyott pillanat,
imént még tervezgettem szertelen,
és most szemem szinte már kiguvad,
hogy átláthassak a káprázaton.
Rettentő lehet az ábrázatom.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.